München, az új otthona

Bajorország kilóg a sorból minden tekintetben.
Még a németeknek, akik más tartományból költöznek oda, nekik is sok (számukra idegen) bajor szokással és hagyománnyal kell megismerkedniük.

Például a sör és limonádé keveréket – melyet Németország északi területein Alsterswassernak neveznek – itt Radlernek nevezik, mely valamilyen szinten beépült már a magyar nyelvbe is, így kivételes módon nekünk, magyaroknak ez lehet az ismerősebb kifejezés. A zsemlét pedig itt nem Brötchen-nek hívják, mint más német ajkú területeken, hanem Semmel-nek. Itt az emberek a „Guten Tag” vagyis „Jó napot” köszönés helyett sokkal inkább használják a „Grüß Gott” tehát „Isten hozott” kifejezést, mikor valakivel találkoznak. Apróság, mégis különös varázst kölcsönöz a helynek. Bajorország klímájában is eltér a többi tartományétól és a házak is máshogy néznek ki itt. Mikor megtapasztalja majd első migrénjét a Föhn szél miatt, rájön, hogy itt a szélnek is bajor akcentusa van.

Akárhogyis, fontos, hogy München és Bajorország nem ugyanaz, nem összekeverendő. Sok különbség van a bajor főváros és a tartomány többi része között. Ez a különbség főleg az ingatlanárakban jelentkezik, amiről már egy korábbi cikkünkben beszámoltunk. Sokat kell majd keresgélnie, míg Münchenben egy tipikus sörhasú bajszos bajor embert talál, hozzáillő bőrnadrágban. A város ugyanis igazán csak az Oktoberfesten mutatja meg a jellegzetes, gyakran parodizált bajor oldalát. Az év többi részében ez egy nyüzsgő, kozmopolita nagyváros, a hagyomány kedvelő Bayern tartományban.

A város lakosainak körülbelül 25 százaléka betelepülő, ez pedig tökéletesen megágyaz a multikulturális atmoszféra megteremtődésének. Mint egy hatalmas szív, München úgy szippant be minden évben nagyjából 125000 új lakost, ám ezzel egyetemben a kivándorlás is igen nagy, csaknem 100000 ember költözik el a városból évente, erre talán az lehet a magyarzat, hogy München agglomerációs körzetében is már sokkal olcsóbb a lakhatás. A város lakosságának száma sokáig stagnált, nagyjából 1,3 millió lakossal, ám az 1970-es évektől elkezdett nőni. Mára mintegy 1,5 milliós rekord-összegre. Ennek az oka, hogy az évről évre bővülő Münchennek más nagy német városokénál nagyobb növekedést produkál az ipara és emellett nagy a születési ráta is.

A terület rengeteg vállalat számára termékeny táptalajnak bizonyul, hiszen sokan terveznek ide nagyszabáyú projekteket, így mindig van igény a munkavállalókra. A frissen betelepülő, ”zöldfülű Münchenieket” a helyiek “Zuagroaster”-eknek (“ideköltözött”) hívják, így ne lepődjön meg, ha német bajorul beszélő ezt fogja hallani. És mint olyan, új lakosként jogosan merülhet fel a kérdés, hogy mi is a titok nyitja, mi teszi ezt a várost olyanná, amilyen. Nos, a válasz egyszerűbb, mint hinnék. Önök. A müncheniek ugyanis mindenkit befogadnak és mindenki visz egy darabot magából. Az országából és a kultúrájából is. Ezt a kis darabot beleépíti a városba, ebből a sok kis darabból pedig egy olyan színes és virágzó város jön létre, mint amilyen ma München. Csak ne feledje, hogy itt a pékségben Semmel-t kell kérnie, és nem lesz gond a beilleszkedéssel.

A többit pedig bízza ránk.
Munkahely.DE
Munkahely és lakásközvetítés Münchenben